Nagyon sok kisgyerek és fiatal tölt időt a videojátékok előtt, de ez csak ritkán okoz súlyos problémát. Tényleg rossz dolog a videojáték? Ördögtől való vagy hagyjuk játszani a gyereket? Sok, egymásnak ellentmondó vélemény látott már napvilágot és biztos vagyok benne, hogy neked is megvan a saját véleményed erről. Egy korábbi cikkben már írtam arról, hogy biztonságban vagyunk-e az interneten vagy arról, hogy veszélyes-e kiteregetni az életünket az interneten. Most beszéljünk a számítógépes játékokról. Szerintem a videojáték … a véleményemet lásd a cikk végén.

Saját viszonyom a videojátékhoz

Az 1980-as évek derekán kerültem kapcsolatba a számítógépekkel. Akkor 5 db Videoton TV Computer nevű magyar számítógép volt az általános iskola laborjában és nagyon nagy szám volt, hogy az egyikhez volt egy 5,25″ floppy meghajtó. Ez volt az első otthoni számítógépem is amit egy Comodore 64 követett. Nem mellesleg még mai napig meg van és működik. És itt kezdődött a játékos korszak. Évekig a C64 előtt töltött időm 99%-a a játékról szólt.

Később már a középiskolában először Comodore Plusz 4, a PC korszak kezdetén XT és 286 AT gépeken toltuk a programozást. Fantasztikus élmény volt amikor megmozdítottuk az általunk írt “játékban” a figurát. Aztán rájöttünk, hogy a kisebb ellenállás felé könnyebb evezni és minek erőlködjünk saját program írásán. Elkezdődött a másolós korszak. Ekkor otthoni internet még nem igazán volt, így a barátokkal valamelyikünk lakásán gyűltünk össze és másoltuk floppyról floppyra (később CD) a játékokat. No meg néha vírust is, de az más történet. A másolás után órákra ragadtunk le egy közös játékra. Igen, személyes és fizikai kontaktus volt a játékosok között.

Az középiskolai és főiskolai évek alatt megszámolni sem tudom mennyi időt fordítottam a számítógépekre, benne természetesen a játékokra is. Mindenféle játék műfajt kipróbáltam és nekem a stratégiai valamint a role-playing játékok jöttek be. Visszagondolva sokkal több időt öltem bele mint amit kellett volna.

Érdekes az alábbi TED videó amiben egy agykutató beszél az agy és a videojáték kapcsolatáról. Bocs, hogy csak angolul van, de van magyar felirat. �

Tudod, hogy mennyit és mivel játszik a gyerek?

• Milyen gyakran játszol együtt a gyerekeddel?
• Ismered annak a játéknak a tartalmát amivel a gyereked játszik?
• Tudod, hogy mi milyen gyakran játszik a gyereked?
• Ismered a korhatár besorolását a játékoknak?
• Megállapodtatok közös határokban a videoj

Szülőként beleszóljunk a gyerek videojáték “szenvedélyébe”?

Mivel én mindkét oldalon álltam és állok ezért pontosan tudom, hogy mit jelent a videojáték függőség. A szülőnek a lehető legkorábban bele kell szólnia, hogy mikor és mivel játszik a számítógépen vagy egyéb eszközön a gyerek. Minél hamarabb bevonjuk magunkat (a gyerek úgysem fog) a folyamatba annál könnyebb lesz felismerni a potenciális veszélyeket és problémákat. A különböző gyerekeknek mások az igényeik és az érdeklődésük, de minden gyereknek szüksége van irányításra és korlátokra. A határok előzetes felállítása segít a későbbi konfliktusok elkerülésében is.

Nagyon fontos, hogy minél előbb elkezdjünk beszélgetni a gyerekkel a videojátékokról. Beszéljük meg vele közösen, hogy mennyi időt tölthet a játékokkal és milyen játékokkal játszhat. Ha valamire nemet mondunk, akkor a gyerek számára is érthető indokkal álljunk elő.

Játszunk együtt a gyerekkel

Ez sokaknak nehezére fog esni, de nagyon fontos, hogy játszunk együtt a gyerekkel. Miért? Mert csak így fogjuk tudni, hogy mi is az amivel játszik a gyerek. Ha nem így teszünk, akkor nagy eséllyel téves döntést fogunk hozni arról, hogy egy játékkal játszhat-e a gyerek vagy nem.

Beszéljünk a videojátékról – és egyezzünk meg közös határokban

• Vonjuk be magunkat. Figyeljük és tanuljuk meg a gyerek virtuális világát. Próbáljuk megérteni, hogy miért játszanak videojátékokat ahelyett, hogy eltiltjuk őket tőle.
• A gyerekkel együtt fektessük le a határokat és jutalmazzuk meg ha betartja azokat.
• Próbáljuk nem túldramatizálni és elkerülni az olyan kifejezéseket mint a “videojáték függőség” amikor a gyerekkel beszélünk, mert ez szinte biztos, hogy romba dönti a jó kapcsolatot.
• Ne feledd! A gyerek a másik térfélen játszik. Ezt neked kell tudnod és átmenni az ő térfelére, mert csak együtt, kézen fogva tudtok a felezővonalhoz menni. A kötélhúzásban az egyik fél mindig veszít!
• Beszélgess más szülőkkel és osszátok meg a tapasztalataitokat, de ne feledd, hogy ami az egyik családban működik az nem biztos, hogy nálatok is fog.
• Beszélgessetek és ne csak beszéljetek. Ez kétirányú legyen. A szülőknek is tudniuk kell kérdezni és a gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmagyarázza mit és miért csinál az online világban.

Kérdések amelyekre közös választ kell találni

• Napi/heti hány óra játékidő elfogadható?
• Miért vezetjük be ezt a korlátot?
• Lehetnek mások a határok ha olvasásról vagy szabadban töltött időről beszélünk?
• Figyelembe vegyük a játékok életkor besorolását? Vagy családon belül döntsük el, hogy mivel játszhat a gyerek? Miért? Miért nem?

A videojátékok nem rosszak! Lehetnek durvák és felkavaróak, de nem rosszak. Egyes játékok még segíthetnek is a gyereknek olyan összefüggések felismerésében amit másként sokkal nehezebb lenne megtalálniuk. Viszont nagyon fontos, hogy legyen szülői ellenőrzésés nem csak utólag panaszkodjunk ha már megtörtént a baj.

Van még valami ami sokkal jobb a videojátékoknál!

Az ha együtt játszol a gyerekeddel. Kint a szabadban, az erdőben. Tanítsd meg neki a való világot. A virtuálisat úgyis magába fogja szívni ha akarod ha nem.